Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával egy országos járványterjedési előrejelzési rendszer fejlesztése és üzemeltetése folyik több magyarországi egyetem és kutatócsoport bevonásával. Az előrejelzési rendszer fontos eleme a MASZK (Magyar Adatszolgáltató Kérdőiv). A kérdőív célja, hogy az itt keletkezett adatok alapján matematikai eszközökkel gyorsan lehessen modellezni a bevezetett korlátozások illetve felhívások hatását a személyes találkozások gyakoriságára. Ezt felhasználva pedig becsléseket lehet adni a járvány terjedésének gyorsaságára.
A MASZK kérdőív fejlesztéséért és üzemeltetésért a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszéke felel. Az adatgyűjtés március 22-e óta folyamatosan zajlik, és már többszázezer kitöltésnél járunk. A rendelkezésünkre álló adatok alapján olyan információkat tudhatunk meg, mint például hogy hogyan alakul az emberek társas érintkezése egyes korlátozó intézkedések hatására, vagy hogy ki, milyen okból, és mennyi időre hagyja el a lakását. Ezen adatok feldolgozásán és értékelésén folyamatosan dolgozunk, és a legérdekesebb megállapításokat honlapunkon is közzétesszük.
A kérdőív itt érhető el: https://covid.sed.hu/
Kövess minket Facebook-on is!
Kontaktusok száma
Jelenlegi tudásunk szerint a koronavírus járvány elleni védekezés leghatékonyabb módja az otthon maradás, és az emberi kontaktusok számának csökkentése. Természetesen nullára csökkenteni ezen kapcsolatok számát nem lehet. Az alábbi ábra időben ábrázolja hogyan alakul korcsoportonként az emberek kontaktusainak száma (hányszor kerül valaki 2 méteres távolságnál közelebb egy másik, vele nem egy háztartásban élő emberhez).
Jól látható, hogy az átlagos napi kapcsolatok száma többnyire 4 alatt marad, amitől valamivel többet csak a középkorúak (30-59 éves) érintkeznek másokkal, de az átlag ott is 5 alatt marad. Fertőzés szempontjából azonban akkor lesz egy érintkezés igazán veszélyes, ha legalább negyed órát töltünk el valaki más társaságában úgy, hogy 2 méternél kisebb távolságra vagyunk egymástól. Ezért kérdőívünk külön kitér az ilyen kapcsolatok felderítésére is. A fentihez hasonló korosztályonkénti átlagos, negyed óránál tovább tartó fizikai érintkezéseket a következő ábra mutatja.
Itt még alacsonyabb értékek figyelhetők meg természetesen, hiszen sokszor van úgy, hogy egy boltban, vagy közlekedési eszközön 2 méternél közelebb haladunk el valaki mellett, ám nem töltünk el legalább negyed órát a társaságában. Itt az átlag 3 fő körül van, és a középkorúak sem nagyon töltenek el 3,5 embernél többel legalább negyed órát naponta átlagosan.
És mi a helyzet a kiemelten veszélyeztetett csoportokkal?Vajon krónikus betegséggel küzdő, illetve 65 év feletti polgárok jobban tudnak magukra vigyázni, mint az alacsonyabb kockázati csoportba tartozó társaik? A kérdőívünket kitöltők adatai alapján az derül ki, hogy a krónikus betegséggel küzdők sajnos nagyságrendileg ugyanannyi személyes érintkezésnek vannak kitéve, mint a teljesen egészséges társaik. Ám a jó hír az, hogy a 65 év feletti kitöltők lényegesen kevesebb személyes érintkezésre kényszerülnek a többieknél.
Ezeket a kontaktus számokat igazán azonban csak úgy tudjuk értelmezni, ha azt is megnézzük, hogy a járvány kitörése előtt átlagosan mekkora értéket mutatott ez a lakosság körében. Ha az alábbi ábrára nézünk, ami megyénkénti bontásban mutatja, hogy átlagosan hogyan alakul az emberek napi kontaktusainak száma a járvány kitörése előtt és után, azt állapíthatjuk meg, hogy az emberek nagyjából tizedére szorították vissza a társadalmi érintkezések számát. Ez bizony drámai visszaesés. Még az is jól látszik, hogy az emberek egyformán fegyelmezettek országszerte.
Mobilitás
A koronavírus járvány nem csak az országok közötti mozgásra van hatással. A kérdőív kitöltőinek válaszai alapján megjelenített térképen jól láthatjuk a különböző korlátozások városaink közötti mobilitásra gyakorolt hatását az idő előrehaladtával.
Otthonon kívül töltött tevékenységek és idejük
Bármennyire is próbálja valaki minimálisra szorítani az otthonán kívül eltöltött időt, vannak dolgok, amiket csak úgy lehet elintézni, ha elhagyjuk a lakásunkat (munka, ami nem végezhető home office-ban, bevásárlás, stb.). Hogy ezeknek mennyi az átlagos ideje, és hogy ez az elmúlt időszakban hogyan változott, egy igen érdekes kérdés, amire az alábbi ábra ad választ.
Az összes kitöltő adatait figyelembe véve az utóbbi három hét során az egy nap átlagosan otthonon kívül eltöltött idő 7 óra környékéről nagyjából 3 órára esett vissza. Ennyi, vagy ettől több időt tipikusan csak a fiatal és a középkorú csoportok tagjai töltenek kint. Az idősödő és idős korosztálynál ez az idő sokkal inkább a napi 2 órát közelíti meg átlagban. Azt is nagyon érdekes megfigyelni, hogy a különböző otthonon kívüli tevékenységek átlagosan mennyi ideig tartanak, azaz melyek azok a tevékenységek, amelyek leghosszabb időre kimozdítanak lakásunk "biztonságából". Az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges átlagos időket, és azoknak az elmúlt három hétben történő változását a következő ábra mutatja.
Az elmúlt három hét változásai látványosak, jól mutatják a kitőltők felelős hozzáállását az étteremben, barátokkal, illetve a bevásárlással töltött idő drasztikus csökkenése által.
Védőfelszerelés
A védőmaszk viseléséről igencsak megoszlanak a vélemények. Vajon mit gondolnak erről a kérdőív kitöltői? Ahogy az ábra is jól mutatja, az ő véleményük is megoszlik arról, hogy szükséges-e védőfelszerelés használata a lakóhely elhagyása során. Egy azonban biztos, a védőfelszerelés használata nem árthat!
Ha a védőfelszerelés használatáról általánosságban, a kérdőívet kitöltők véleményeinek összességét figyelembe véve nem is tudunk egyértelmű következtetést levonni, a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozó (65 év felettiek) többségi véleménye egyértelmű. Ahogy az az ábrán is látszik, ebben a csoportban a védőfelszerelést használók aránya jóval magasabb, mint a 65 év alattiaké. Az is jól látszik, hogy ez a korosztály a maszk és kesztyű együttes használatát preferálja. Nem is érthetnénk jobban egyet velük!
Elkészítettük a védőfelszerelés használatának tevékenységek szerinti lebontását is (a sötétebb sáv mutatja a védőfelszerelés használatának arányát). Jól látszik, hogy a szabadban töltött tevékenységek, illetve a barátokkal való találkozás során kevésbé használunk védőfelszerelést, míg tömegközlekedés, boltba járás vagy munka során ez az arány sokkal nagyobb. A védőfelszerelés használatának aránya pedig az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységek (orvosi kezelés, gyógyszertár felkeresése, stb.) során a legmagasabb.
Munkavégzés
Fentebb már láthattuk, hogy az otthonon kívül töltött tevékenységek közül a munkavégzés tart leghosszabb ideig (közel 8 óra naponta). Így a járvány elleni védekezés egyik hatékony módja lehet az otthoni munkavégzés. Lássuk a kitöltők milyen arányban tudnak otthonról dolgozni, azaz mekkora a home office aránya?
Nagyon biztató a trend, az emberek nagyjából 60%-a már a járvány kirobbanásának kezdetétől fogva legalább részben tudott otthonról dolgozni, ami tovább nőtt, és egy időben elérte a nagyjából 80%-ot. Mostanra pedig 70% körül stabilizálódott az érték, ennyien tudják otthonról végzi a munkájukat.