Szkizofrénia és bipoláris affektív zavar kifejlődése iránt alacsony kockázatot mutató egészséges egyetemisták premorbid szűrése neurokognitív és neurofenomenológiai módszerekkel

Bevezetô: Tanulmányunkat pszichózis-spektrum betegség-kockázati tényezôk feltérképezése céljából végeztük. Azt vizsgáltuk, hogy a szubjektív élményváltozások tesztelésén alapuló, önkitöltôs szûrômódszerek találatai kapcsolatba hozhatók-e a betegségspecifikusnak feltételezett változások empirikusan mérhetô mutatóival. Minta és módszer: Online kérdôív alapján leszûrtük a SZTE N=710 fô egyetemi hallgatóját, a bevételi kritériumok alapján kiválasztottak körébôl kialakított csoportok: hangulatingadozásra hajlamosak N=25 fô, különös tapasztalatokra való hajlamosak N=30 fô, átlagos kontrollcsoport N=30 fô. Szûrôtesztek: TEMPS-A, O-LIFE, PDI. Klinikai diagnózis kizárása: SCID-5-CV, SCID-5-PD. Személyiség, temperamentum, ön-élmények, affektivitás: TCI-R, EASE, MDQ, MEQ-SA, BIS/BAS, LAPS. Kognitív felmérés: Raven, DSST, CRT, n-1 back, TMT-B. Aktiváció: aktigráfia + mobil-applikáció. Neurofenomenológia: szelf-ágencia mûszeres vizsgálata, idôintervallum diszkrimináció és idôintervallum (re)produkció. Elektrofiziológiai és laboratóriumi vizsgálatok: eye-tracking, EEG-microstates, allosztatikus terhelés. Legfontosabb eredmények: Ön-élmény zavarok: a betegségrizikós csoportok szignifikánsan magasabb EASE pontszámokat mutattak, mint a kontrollcsoport, a két alacsony kockázati csoport egymástól nem különbözött. Szelf-ágencia: a hibásan tulajdonított válaszok alapján a bipolaritási kockázatot mutatók nem, a szkizotípia-rizikót mutatók viszont eltértek a kontrollcsoporttól (p=0,003). Antiszakkád vizsgálat: a szkizotípia-rizikó csoport elkülönült a kontrollcsoporttól (p=0,002). Aktigráfia: A napi görbék wavelet-analízise alapján a napi strukturáltsági spektrum-eloszlások csoportonként különböznek. A napszaki kumulatív aktivitások eloszlásain alapuló Kolmogorov-Szmirnov teszt minden napszakban megkülönbözteti az alacsony bipolaritási hajlammal rendelkezôket a normál kontrollcsoporttól (k-means klaszterezési eljárással 67%-os találati valószínûség). Következtetés: A szubjektív élményváltozások tesztelésén alapuló szûrômódszerekkel kiszûrt, szkizotípia vagy bipolaritás felé alacsony kockázatot mutató egészséges egyetemisták egyes célzott laboratóriumi módszerekkel jól elkülöníthetôk. A bipolaritási hajlamra az aktigráfiás elemzések és egyes temperamentum-mutatók utalnak, a szkizotípiás fejlôdés kockázatát a szelf-ágencia élmény hiányosságai és a szemmozgászavarok jelzik. Támogatás: A kutatás a GINOP-2.3.2-15-2016-00037 IoLT címû projekt keretében készült.